TEVÉKENYSÉG > MAGYAR NYELVŰ TV- ÉS RÁDIÓADÁS > Rádió

A CsMMSz elnökének üdvözlő beszéde a prágai Regina Rádió 1992, július 24-én elhangzott első adásában (a magyar adás 2002-ben sajnos megszűnt)

 

 

Ingyenesen fogható magyar rádió adások: 

 

MR1 – Kossuth Rádió

 

Online adás: http://www.mr1-kossuth.hu/   

 

Műholdas adás: lásd lejjebb

 

MR2 – Petőfi Rádió 2

 

Online adás: http://www.mr2.hu/

 

Műholdas adás:

 

1. Digitális műholdas sugárzás 

(megegyezeik a normál felbontású Duna TV csatorna beállításaival):

 Műhold: Thor 5 (Nyugat 1 fok), Frekvencia: 12,341 GHz, Polarizáció: vertikális, Szimbólumsebesség: 28 MS/s, FEC: 7/8, Modulációs eljárás: DVB-S/QPSK
Az átvitt műsorjelek PID-számai: MR1 Kossuth rádió: 652 decimális
MR2 Petőfi rádió: 656 decimális

 

Magyar rádiócsatornák fizetős TV-s csomagban: 

 

A Csehországban élők számára jelenleg az egyedüli legális lehetőség az „Olcsó TV” műsorcsomagjának (Eurobird 9A és Hotbird műholdak)előfizetése. Bővebb információk itt találhatók: http://www.olcso.tv/

 

 Az „Olcsó TV” Pre-paid kártya egy kassai (Szlovákia) szaküzleten keresztül vásárolható meg, amelynek címe: http://www.aerial.sk/eshop/

 

A hűségnyilatkozat nélkül előfizethető csomagban (az előfizetés 1 évre nagyjából 1.500CZK-ba kerül) a 13 TV csatorna mellett számos magyar rádiócsatorna is megtalálható kitűnő hangminőségben.

 

____________________________________________________________________

 

Csémy Tamásnak, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége elnökének üdvözlő beszéde a prágai Regina Rádió 1992. július 24-én elhangzott első adásában

 

Kedves Hallgatóink!

 

Megtisztelő érzés számomra, hogy a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége nevében köszönthetem Önöket a prágai Regina Rádió első magyar adása alkalmából. Azt hiszem, minden kedves hallgatónk tudatosítja, történelmi jelentőségű eseményről van szó a cseh- és morvaországi magyarok életében, hisz első alkalommal kerül magyar adás sugárzásra cseh rádió hullámhosszain. Mindez kiváló alkalom arra is, hogy mindannyiunkat érintő kérdések, mozzanatok és tények közül néhányat felidézzünk és megemlítsünk.

 

Tekintettel arra, hogy a több mint 20 ezer cseh- és morvaországi magyar közül Prágában 1600-an, a közép-csehországi kerületben pedig további 2600-an élnek, így adásunkat a Regina Rádió fenti területekre kiterjedő műsorsugárzásának köszönhetően elvileg a Cseh Köztársaság magyarságának mintegy 1/5-e hallgathatja. Hallgatóságunk köre feltehetően kiterjed majd az ideiglenesen itt tartózkodó magyarokra is, akik közé az itt tanuló diákok is sorolhatók. Remélhetőleg hallgatóink körében köszönthetjük majd azokat is, akik nyelvünket értik vagy éppenséggel igyekeznek azt elsajátítani. Mindebből kiindulva tehát olyan műsort szeretnénk szerkeszteni, amely a lehető legszélesebb körben kielégítené valamennyiük igényét.

 

Cseh- és Morvaországban a magyarok megjelenése az első világháború után létrejött Csehszlovákiával hozható szoros összefüggésbe, hisz az osztrák-magyar monarchiabeli népszámlálások szerint nem volt kimutatható magyar népesség e területeken. Az 1921-es népszámlálás viszont már több mint 7 ezer, az 1930-ban végzett pedig már 11 ezer magyar ittlétéről szolgál adatokkal. A második világháború utáni időszakban, amely a magyarság számára a kegyetlen jogfosztottság időszakát jelenti, a csehszlovák hatóságok jelentős számú szlovákiai magyart telepítettek át a korábban már kiürített németlakta Szudéta-területekre, ahol munkaszolgálatra kötelezték őket. A becslések szerint ezek száma 45 és 60 ezer körül lehetett. A magyar köztudatban a mai napig az a felfogás él, hogy szerencsétlen sorsú áttelepített magyarok ill. azok leszármazottai alkotják a Cseh- és Morvaországban élő magyarság zömét. Vizsgálataink szerint azonban ezen magyaroknak legalább 90 százaléka az 1948 utáni időszakban fokozatosan visszaköltözött korábbi lakhelyére. Ugyanakkor elkezdődött egy önkéntes migrációs folyamat, melynek eredményeként a reményt vesztett, jobb életet és munkát remélő magyarok százai költöztek át Csehországba. Így az itt élő magyarok száma 1950-ben már 13 ezer volt, mely számadat 1970-ben elérte a 18,5 ezret.

 

A CSEMADOK, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége 1949-ben történt megalakulását követően a szlovákiai alapszervezetekkel párhuzamosan létrejöttek a CSEMADOK alapszervezetei Csehországban is, többek között Karlovy Varyban, Opavában, Chomutovban, Kynšperkben, Ostravában és egyéb helyeken.

 

A CSEMADOK Karlovy Varyban kerületi, Prágában pedig koordinációs bizottságot is létesített. 1951-ben a nemzetiségpolitikai hatáskörök Csehország és Szlovákia között elosztása kapcsán beszüntették a CSEMADOK csehországi tevékenységét. Ezt követően az itt élő magyarság kulturális szervezet és érdekképviselet nélkül maradt. Gyermekeinknek a szűkebb családi körön kívül nem volt lehetősége megismerni a magyar nyelvet és történelmet. A Csehországba sodródott, többszörösen megalázott, önbecsülésükben és magyarságtudatukban megrendült szlovákiai magyarok számára a kor adott politikai-társadalmi viszonyai nem tették lehetővé, hogy közös kezdeményezéssel magyar kultúrájukat és nyelvüket ápoló egyesületet hozzanak létre. Erre csak az 1989-es novemberi nagy politikai és társadalmi változások adtak módot. A rendszerváltás adta lehetőségeknek köszönhetően 1990 februárjában megalakult a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, melynek célkitűzései az alábbi pontokban foglalhatók össze:

 

1. a Cseh- és Morvaországban élő, vagy hivatásuk, tanulmányaik és egyéb kötődések révén huzamosabb ideig itt tartózkodó csehszlovákiai magyarok számontartása, önművelésük szervezése, kulturális és egyéb igényeinek lehetőség szerinti kielégítése;

2. a csehszlovákiai magyarság egészének életébe és problémáiba való önálló és független bekapcsolódása;

3. a sajátosan magyar-cseh jellegű kapcsolatok hagyományainak megismerése és jelenüknek fejlesztése ill. ápolása azáltal, hogy az itteni magyarság tájékoztatja önmagáról a cseh nyilvánosságot, a cseh kulturális életről pedig a szlovákiai, és közvetve vagy közvetlenül a határokon túli magyarságot.

 

Ezen célok elérését hivatott támogatni a prágai Regina Rádió most induló magyar adása is. Nem-csak Prága országos szellemi és kulturális szerepe, hanem az évek óta eredményesen itt tevékenykedő Prágai Magyar Kulturális Központ sokrétű tevékenysége révén is olyan személyes kapcsolatok alakultak ki, amelyek megkönnyítették Szövetségünk létrehozására irányuló kezdeményezésünk valóra váltását. E helyen meg kell említenünk a magyar egyetemi hallgatók és diákok immár 35. éve működő Ady Endre Diákkörét is. Szövetségünk vezetőségének nagy része is e diákkör egykori tagjaiból áll.

 

Megelégedéssel nyugtázhatom, hogy jó kapcsolatokat sikerült kialakítani a Cseh Köztársaság kormányzatával, amely szövetségünk munkáját az elmúlt évtől kezdődően anyagi támogatással is segíti. Ennek köszönhetően ez évtől már szövetségünk folyó ügyeinek intézésére függetlenített szervező titkárt is módunkban állt alkalmazni.

 

Az eddig kiadott körleveleinket, tájékoztatóinkat ill. Prágai Tájékoztatónkat egy, küllemében és tartalmában is igényesebb kulturális lappal szeretnénk felváltani, melynek beindítására az elmúlt hetekben kaptunk állami támogatást. Ugyancsak jónak minősíthetők kapcsolataink a Fővárosi Magisztrátusi Hivatallal. A mellette működő nemzetiségi bizottság elvállalta az ez év márciusában rendezett első prágai magyar bál védnökségét. Támogatásának köszönhetően valósult meg a nemzetiségi rádióadásra tett kezdeményezésünk is, melynek keretében a Regina Rádió magyar műsorának sugárzása a mai adással megkezdődik. A terveink közül szeretném megemlíteni a következőket: Tudatosítván azt, hogy bármilyen lelkes csoportot is alkot Szövetségünk jelenlegi vezetősége, nem áll módunkban egy magyarországnyi nagyságú területen, diaszpórában, szétszórtságban élő magyarság kulturális, anyanyelvi és művelődési igényeit egyénileg feltérképezni. Ezért egy szociológiai felmérést végezünk el hivatásos szociológusok és közvélemény-kutatók segítségével. Az eredményeket a csehországi magyarokra vonatkozó statisztikai adatokkal kibővítve egy könyvecske formájában ki szeretnénk adni magyar és cseh nyelven. Annak jelentős részét a Regina Rádió magyar adása is fogja ismertetni.

 

A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének másik fontos kezdeményezése az Ujváry Zoltán "Szülőföldön hontalanul" című könyv cseh nyelvű kiadása. A könyv egy egyszerű magyar család háború utáni csehországi kitelepítésének a története, amely az embertelen kor leírásában is emberi hangvételű. Kivonatokban ez is ismertetésre kerül a Regina Rádió magyar adásában.

 

Kedves hallgatóink! Befejezésül szeretném kifejezni reményemet, hogy adásunkat érdeklődéssel fogják hallgatni, kapcsolataink mindkét részről rendszeressé válnak, s ennek kapcsán szívesen vesszük műsorunkkal kapcsolatos észrevételeiket és kívánságaikat, amelyek annak színvonalasabbá tételét szolgálják.

Köszönöm a kedves figyelmüket és jó rádiózást kívánok.

 

 

 

Cséfalvay Ildikó 1992 júliusától 2000 májusáig volt a Regina Rádió magyar adásának szerkesztője és műsorvezetője. Az adást 2000 májusában megszüntették, majd szeptemberben megújították. Később a kéthetenként sugárzott magyar adást Rónai Katalin szerkesztette. Az elhangzott műsorokból a Prágai Tükör rendszeresen részleteket közölt.

created by wision